Gaudeamus bérlet 24/25 V/3.előadás

Erkel: Hunyadi László - nyitány
Mosonyi Mihály: Ünnepi zene
Liszt: Esz-dúr zongoraverseny
--
Derecskei András: Kantáta - ősbemutató
Liszt: Hungaria - szimfonikus költemény

Közreműködik:
Patak Zita - ének Giovanni Bertolazzi a 2021-es Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraverseny 2. helyezettje

Vezényel: Ménesi Gergely

Erkel, Liszt és Mosonyi művei a nemzeti ébredés korszakában keletkeztek, amikor az 1830-as évek lázas függetlenségi törekvései a művészeti szférában is megjelentek. 1837-ben nyitotta meg kapuit a Pesti Magyar Színház, amely a negyvenes évektől sikerrel játszotta az első karmester, Erkel Ferenc operáit. Itt hangzott el 1844-ben először négyfelvonásos operája, a Hunyadi László is, amely a nemzet passióját végigjáró főhősről szól. Nyitánya egyetlen nagyszabású szimfonikus képbe tömöríti a cselekményt – a trombita motívuma a hőst szimbolizálja, lassú, lírai részei szerelmétől vett búcsúját idézik, végül Hunyadi tragikus hattyúdala hangzik el, ami az opera legismertebb zenéjével, a békétlenek kórustémájával zárul: „Meghalt a cselszövő”. Liszt 1839-es pestbudai látogatása után vált a nemzet koszorús költőjévé. A számára rendezett nagyszabású ünnepségeken elhangzott Vörösmarty ódája is, amely a zeneszerzőnek szegezte a kérdést: Van-e hangod a beteg hazának / A velőket rázó húrokon? Liszt hazájának szóló szimfonikus költeménye végül 1856-ban készült el, egyidőben nagyszabású Esz-dúr zongoraversenyével. A gyötrelmesen kivívott diadalról éneklő műve egy témából épül fel, csendes, fojtott panaszát a fanfár riadói váltják fel, a magyaros témák leplezetlenül tűnnek fel zenéjében. Mosonyi Mihály, Liszthez és Erkelhez hasonlóan, a nemzeti hangot keresi 1860-ban zenekari program-költeményében. A magyart búsulásában és vigalmában jeleníti meg, és mintegy himnuszként csendül fel a mű végén Egressy Szózata.
Derecskei Kantátája Ménesi Gergely felkérésére készült 2024-ben. A darab szövege az Ómagyar Mária-siralom szellemiségéből is merít, zenéje pedig modern, drámai kontextusban láttatja az Üdvözítő földi életét. Mária féltő, aggódó szemszögéből ismerhetjük meg Jézus legfontosabb cselekedeteit, halálát, a gyászoló anya fájdalmát, majd a mennybemenetel utáni megnyugvását.

Patak Zita énekművész repertoárja igen széles. Rendszeresen énekel Vashegyi György együtteseivel, itt főleg régi zenét ad elő, tagja a Rádió Énekkarnak, szólistaként pedig több ősbemutató fűződik nevéhez. Sokoldalú művész, szólistaként lépett fel többek között NewYorkban, Edinburghban, Berlinben, neves karmesterekkel és zenekarokkal dolgozott együtt (Kocsis Zoltán – Nemzeti Filharmonikusok, Fischer Iván – Budapesti Fesztiválzenekar, Medveczky Ádám – Szent István Filharmonikusok, Dénes István – Magyar Állami Operaház Zenekara). 

Giovanni Bertolazzi ……….

Ménesi Gergely karmester 1983–1986 között a Szent István Gimnázium Szimfonikus Zenekarában hegedült. Hosszú időn keresztül volt vezető karmestere a Szent István Gimnázium Jubileumi Szimfonikus Zenekarának. A IX. Ferencsik János NemzetköziKarmesterverseny 2. helyezettje. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Karmester és Karvezető tanszék vezényléstechnika főtárgy tanára, és a Zeneakadémia SzimfonikusZenekarának karmestere, habilitált egyetemi tanár, valamint a Szent István Filharmonikusok és a Győri Egyetemi Zenekar karmestere. 1998-tól a Kassai Filharmonikus Zenekar állandó vendégkarmestere. Vendégszerepelt Svájcban, Svédországban,  Németországban, Szlovákiában és Erdélyben.